Misogi Aiki Dojo – 2015 évzáró

Lezárult ez az év is, haladunk előre az Úton, ahogy O-Sensei is javasolta volt. Szerencsére a dojó létszáma ősszel ismét növekedett, és nagy örömmel vettük észre, hogy a szebbik nem is dominánsan képviselteti magát az újak között. (Ezt nem azért írom, mintha mi, férfiak, olyan rondák lennénk, mint maga az ördög, hanem mert természetesebb, harmonikusabb a légkör, ha vannak lányok is 🙂 .)

A következő képek az évzáró, ünnepi edzésünkön és az azt követő bulin készültek. Ezeken egy szál technikát sem látsz, mégis ott van minden szögletében az Aikido – legalábbis ahogy mi értelmezzük. Érezd át a hangulatot, és azt, hogy egy barátsággá formálódó közösségben jóval hatékonyabb és élvezetesebb a rendszeres edzés, mintha minden csak a technikáról szólna.

Anno Tamura sensei is azt mondta egy edzőtáborban, amikor az Aikido lényegéről kérdezték: “Mosolyogjatok, és élvezzétek az edzést!”

Hát mosolyogjunk, élvezzük az edzést, érezzük jól magunkat – és akkor fejlődni is gyorsabban fogunk!

Köszönöm az egész éves munkátokat, és külön gratulálok a kezdőknek, akik ezalatt a bő 3 hónap alatt látványos fejlődésen mentek keresztül.

Boldog Karácsonyt és sikeres, eredményes Újévet kívánok!
m

Kárpáti Gábor Csaba

 

2015.dojokep.nagyMisogi Aiki Dojo – 2015. december

n

01

 

01.1

 

11

 

04

 

05

 

06

 

2015.dojokep.nagy

 

10

 

08

 

07

 

03

 

09

 

02

 

12

 

19

 

23

 

18

 

24

 

27

 

16

 

20

 

13

 

25

 

14

 

26

 

22

 

15

 

21

 

Foto: Holod Jenő, Becze Zsolt (köszönjük!)

Egy este Németh Vilmossal

Bár sokszor szoktam ezt írni, de tegnap este tényleg különleges élményben volt részünk a Nyugalom-Szigeten, ugyanis nem csak, hogy aikidós baráti körben nézhettük meg a Fehér Kard című dokumentumfilmet, ami kis hazánk eddig egyetlen fekete öves, vak Aikidó mesteréről szól, hanem mert a film után találkozhattunk és beszélgethettünk is Németh Vilmossal, akinek a személyisége, kitartása, hozzáállása példa lehet mindannyiunk számára. Sok spirituális beállítottságú emberrel találkoztam eddigi életemben, de leginkább az elmúlt év során, és azt kell mondjam, ebből a szempontból Németh Vili különleges volt. Egyrészt azért, mert egyáltalán nem állította magáról, hogy ő spirituális beállítottságú, vagy hogy mester, egyszerűen valami olyan energia sugárzott belőle, amit nagyon nehéz félreértelmezni bárkinek is.

NemethVili

A jó hír az, hogy továbbra is tanít Aikidóra, illetve Fehér Kardra látássérülteket és látókat is, a rossz hír az, hogy az eddigi összes dojóból, ahol tanítani tudott, el kellett jönnie, mégpedig két ok miatt. Az egyik, hogy a vakoktól nem kér pénzt az oktatásért, mert amúgy is elég kevés jövedelemmel rendelkeznek, másrészt a vakok önvédelmi oktatását szinte semmilyen fórum, szervezet, minisztérium nem támogatja. Sokak álláspontja szerint egy vak ember örüljön, hogy egyáltalán közlekedni tud, és ne akarjon harcművészkedni, vagy többre vinni az életben. S tudom, hogy naiv vagyok, de ez a hozzáállás nem tolerálandó.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy az ilyen állásponton levők mit kezdenének magukkal, ha egyik napról a másikra elvesztenék szemük világát, vagy akár csak olyan “lassan” is, mint Németh Vili. Nem akarok élcelődni, de hamar leesnének a magas lóról, és átgondolnák az életüket több szempontból is.

Milyen jó lenne, ha állami szinten mondjuk a küzdősportokat, a látássérülteket, a mozgássérülteket és ne adj Isten az értelmi fogyatékosakat támogatnák úgy, ahogy a focit. Viszont, ha már úgyis van egy csomó új stadionunk, és ha végre rájönnek, hogy a focihoz több kell, mint vadonatúj, hatalmas létesítmények, akkor egy kis beruházással akár be is fedhetnék őket, tornateremmé alakítva, ahol aztán lehet a labdajátékok széles skálájától a harcművészetekig mindenféle sportot gyakorolni állami támogatással. Ez egy nagyon szép utópia lenne.

No de vissza az estéhez. Amit és ahogy Vilitől hallottunk, az inspiráló lehet sokunk számára. Annak ellenére, amin eddig életében keresztülment, és ahányszor elutasításra talált, nem adta fel, és nyílegyenesen tart kitűzött céljai felé. Ez persze nem azt jelenti, hogy számára nincsenek kérdések, vagy hogy nem keseredik el néha, de azt igen, hogy ennek ellenére mindig feláll a padlóról, és újra és újra továbbmegy a céljai felé.

Beszéltünk annak a lehetőségéről is, hogy eljön hozzánk a Misogi Dojóba edzést tartani valamikor 2016 folyamán, s bár ez bővebb egyeztetést igényel, gondolom ez mesterünknek, Kárpáti Gábor Csabának sem lesz ellenére.

Zárszóként csak annyit mondanék, hogy tegnap este a remek filmélményen kívül Németh Vilmosban egy igazi példaképet, a szó szoros értelmében vett harcművészt ismerhettünk meg. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy nézze meg a Fehér Kardot és annak “folytatását”, az Echo tv december 19-i Hídemberek című műsorában.

Michelle Feilen edzőtábor

Izgatott várakozás és ünnepélyes hangulat előzte meg a november utolsó hétvégéjén Budapesten tartott Michelle Feilen által vezetett szemináriumot. Kíváncsian vártuk ezt a tábort mindannyian, hiszen most először érkezett hozzánk egy igazi, női Aikido-mester, s ez a körülmény pezsdítően új élményt jelentett ebben a többnyire férfiakat vonzó harcművészeti ágban.

Szerencsére rengetegen el tudtak jönni az eseményre, így pénteken lendületesen, lelkesen fogtunk bele Michelle sensei egyedi stílusának elsajátításába. Először is, kihangsúlyozta az alapelvek betartásának fontosságát: mint például a távolság folyamatos megőrzése, ezzel együtt a legelőnyösebb – és a legtermészetesebb – testhelyzet és egyensúlyi állapot, valamint a partnerrel alkotott harmónia megtalálása.

Emlékeztetett minket arra is, hogy ezeknek az elveknek a megvalósítása technikától függetlenül esszenciális célnak számít mindkét szerepben (uke-tori), így egész hétvégén ennek szellemében dolgoztunk. Nagy türelemmel, egyenként is foglalkozott velünk, s figyelmét nem kerülték el az apróbb eltérések sem, amiket következetesen helyreigazított. Tömören, egyértelműen fogalmazott és sokszor bemutatta többféle ritmusban az aktuális technikát, hogy jól megfigyelhessük mesterfogásait.

Engem személy szerint technikai tudása mellett azzal nyűgözött le, ahogy szituációktól függően a súlypontját használta – leginkább alacsonyra helyezte (magyarán sokszor süllyesztett), ezzel téve még hatékonyabbá a technikát, s tartva aktuális ukéját folyamatosan kibillentve. Sokszor előfordult, hogy mikor már azt hittem, befejezett egy technikát, meglepve tapasztaltam, hogy az ukéjának meghagyta a visszatámadás lehetőségét, és azt felhasználva egy újabb technikát mutatott be, vagy éppen ugyanazt még egyszer.

Michelle.HBSE

Játékos jókedvvel, de ezzel együtt nagy pontossággal dolgozott. Ezzel is mutatta nekünk, milyen csodálatos és élvezetes az Aikido, és mennyi mindent lehet egy adott helyzetből kihozni, mégis mindig ugyanazokat az elveket szem előtt tartva. A fő hangsúlyt inkább a “hogyan”-ra, semmint a “mit”-re fektette, vagyis a kialakult szituáció határozta meg a végrehajtott technikát. Megtapasztalhattuk, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni, ilyenkor inkább érdemes az ukén a legrelevánsabb technikát megcsinálni.

Fontos tanulság volt az is, hogy ahhoz, hogy egy technikát sikerrel alkalmazni lehessen, mindkét ember egyformán kellett. Az uke, aki őszintén és egyenletes ütemben támad, valamint rugalmasan, hajlékonyan és a kontaktust folyamatosan megtartva mozog, plusz a tori, aki a megfelelő módon a megfelelő helyre kontrollálja a támadást, majd végrehajtja a helyzetből legkézenfekvőbben alkalmazható technikát.

Ezeken felül, a lényeg mégis leginkább az alapelvek és a helyes gondolkodásmód begyakorlása volt, hiszen Michelle profi mozdulatainak megtanulására ez a pár nap nyilvánvalóan kevés volt. Ennyi idő alatt sajnos “csak” esszenciát kaphattunk belőle, viszont ez a mélyebb tudás helyesen beépítve nagy hasznunkra válhat rövid és hosszú távon egyaránt. Hiszen már tudjuk, hogy az Aikido gyakorlása és célja nemcsak  a test edzése, hanem a jellem fejlesztése is egyben. Ezekre tanított minket, s mi mély érdeklődéssel hallgattuk őt, figyeltük mozdulatait, s kíváncsian próbálgattuk/ízlelgettük különleges stílusát.

Michelle.and.Anne

Bár nekünk ez teljesen természetes, kiemelte, mennyire tetszett neki, hogy bár különböző dojókba tartozunk, mégis vidám hangulat és baráti légkör uralkodott egész hétvégén a tatamin kívül és belül egyaránt. A szemináriumra ellátogatott Michelle sensei személyes jóbarátja, Anne Slui is, aki Hollandiából érkezett hozzánk, és lenyűgöző mozgásával, kedves mosolyával tette visszavonhatatlanul felejthetetlenné önmagát és az eseményt, amelyre jött. Velünk együtt sok kellemes élménnyel gazdagodva tért haza Michelle sensei is, s otthonában remélhetőleg mosolyogva gondol majd vissza a jó hangulatú, Budapesten töltött napokra, miközben a szemináriumról készült fotókat lapozgatja Pick szalámis reggelijének majszolgatása közben.

Jenei Kata

Fehér Kard FILMest ajánló

Szerintetek az Aikidót mindenki meg tudja tanulni, vagy az összes érzékszervünk valamilyen szintű működése kell az elsajátításához?

Idén december 8-án egy olyan filmet vetítünk le nektek, melynek főhőse látássérültként, fekete övig küzdötte fel magát az Aikidóban. S hogy miért? Nem azért, mert olyan szépen néznek ki a technikák, vagy olyan harmonikus a mozgás, hanem azért, hogy védje az életét.

Sokan mondják, hogy a tanulási folyamat igazi eleje a fekete öv megszerzése, akkor kezdi igazán érteni és érezni az aikidóka, hogy miről is szól ez a mi harcművészetünk. Nincsen máshogy ez Németh Vilmosnál sem, ugyanis a dan fokozat megszerzése után, más harcművészetek felé is fordulva dolgozott ki egy Fehér Kardnak nevezett, kimondottan önvédelmi rendszert, melyben keveredik az Aikido,  thai-box, az MMA, a kung-fu, a judo és még ki tudja milyen küzdősportok. Mindezt azért, hogy ő és sorstársai ne kerüljenek többé olyan helyzetbe, hogy lumpen elemek az aluljárókban elszedik minden pénzét és még jól helyben is hagyják. Kis túlzással azt lehet mondani, ez napjaink Jeet-Kune-Do-ja.

NemethVilmos

Ha aikidózol tudod, hogy sokszor még a látóknak és hallóknak is nagy erőfeszítést, odafigyelést és koncentrációt igényel az egyes elemek elsajátítása, mivel a tanulási folyamat nagy része utánzás. A mester megmutatja, te pedig megpróbálod utána csinálni, és aztán sok-sok gyakorlással lesz valami hasonló belőle. Ha aikidókaként nyitott vagy a te stílusodtól eltérőekre, esetleg meg szeretnéd védeni magad a támadások ellen, vagy “csak” egy tartalmas filmet szeretnél látni, és jól érezni magad, gyere el és tarts velünk december 8-án, kedden este 18.00 órától a Nyugalom-Sziget Közösségi Térben, a XI. kerület Orlay utca 3-ban.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a vetítés után vendégül láthatjuk Németh Vilmost, a Fehér Kard alapítóját.

A részvétel díjtalan, de hozzájárulásokat, amiből hasonlóan értékes filmeket tudunk a jövőben bemutatni, szívesen fogadunk.

Kérünk, hogy e-mailes regisztrációddal erősítsd meg részvételi szándékod a nyuszikucko@gmail.com e-mail címen, legkésőbb 2015. december 6-ig.

Jelentkezéseiteket korlátozott számban tudjuk fogadni a helyszín méretei végett.

Köszönettel a szervezők!

Michelle Feilen (6. dan) edzőtábora

Michelle.Feilen.BP.2015

November 1-ig a tábor díja csak 9000 Ft!

Őszi Misogi keiko – Jásd

Az előzetes híresztelések ellenére, szép napos időben tartottuk meg az őszi szamuráj-képzőnket. A tábor velejárói, a szokásos jó hangulat és a bőséges táplálkozás mellett természetesen a fegyvereké volt a főszerep. Izzott a kezekben a jo és a bokken… de minderről a szavak helyett beszéljenek inkább a képek.

DSC_0168_kicsi

DSC_0071

DSC_0072

DSC_0194

DSC_0209

DSC_0269_kicsi

DSC_0305

DSC_0245

DSC_0304-kicsi

DSC_0315-kicsi

DSC_0284-kicsi

DSC_0061-kicsi

DSC_0024

DSC_0019

DSC_0074-kicsi

DSC_0031-kicsi

DSC_0131

DSC_0090
Foto: Zsina (köszönjük! 🙂 )

Az aikidó és én

Mivel a nyári szünet utáni első edzésre nem tudtam elmenni, így tegnap volt a napja, hogy újra élvezhettem Gábor Sensei motiváló szavait, Zsolt Sensei másokkal összetéveszthetetlen mosolyát, a sokadmagammal együtt mozgás örömét és az ennek eredményeképpen felszabaduló boldogság hormonokat. Még akkor is, ha Ildi előtt kissé megtorpantam az egyik gyakorlat közben, és ő ezt szóvá is tette.

Mostanában sokat gondolkoztam azon, mit is kezdjek az aikidóval, azon belül is magammal, kell-e ez nekem, vagy nem, van-e elég kitartásom, hogy mindennel együtt folytassam, aztán úgy döntöttem nem gondolkodom, inkább kipróbálom. Sok múlt a tegnapi edzésen, mert ettől vártam a választ. Azt kell, hogy mondjam, a rávezető gyakorlatokkal, a kokyu nagéval, a gurulásokkal újra azt a játékosságot éreztem, amit első alkalmaimon, mikor a legnagyobb problémám még az ukemikkel volt.

Tegnap, hosszú idő óta ismét élveztem az edzést, nem próbáltam túlságosan megfelelni a vélt elvárásoknak, inkább arra koncentráltam, én hogyan élem meg az egészet, ami bár nagyon önző dolognak hangzik, mégis azt gondolom, számomra a fontos a saját viszonyom az aikidóhoz, a mestereimhez, a többiekhez, és amíg ezt pozitívan élem meg, és időm engedi, ott leszek a tatamin. A saját tempómban és erőmnek megfelelően csinálom, és éppen ideje leszoknom arról, hogy mindig mások véleménye alapján alakítom a dolgokat: azt, hogy csinálok-e valamit, mennyi ideig, milyen kitartással és milyen elánnal. Mert az ember, akinek meg kell felelnem, az én vagyok, ha ez nem megy, akár el is áshatom magam 6 láb mélyre.

Ennek fényében kezdem meg ezt az évadot, és kívánok minden aikidókának hasonló, felismerésekben gazdag őszi kezdést.

Dan- és kyu vizsgák

Július 11-én a HBSE edzést követő dan- és kyu-vizsgákon a Misogi Aiki Dojóból sikeres vizsgát tettek:

2. dan
Visky Balázs

Visky.Balazs.2.dan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(foto: Megyesi Gábor)

n

1. kyu
Holod Jenő

3. kyu
Németh István

4. kyu
Árvay János

Gratulálunk a frissen megszerzett fokozatokhoz!

Sikeres 6. kyu vizsgák

Június 8-án, hétfőn este az idei évad kezdői közül 7 bátor aikidoka mérettette meg magát az első kyu vizsgáján, amit a Misogi Aiki Dojóban rendeztünk.

Az ilyenkor szokásos és elfogadható pontatlanságok mellett egy lendületes 30 perc alatt, a 6. kyu elvárt szintjének megfelelő teljesítményt nyújtva sikeres vizsgát tettek (abc sorrendben):

Drabcsik Gergely

Ertl Zsolt

Göőz Tibor

Görbe Dávid

Gyárfás Bolivár

Hámori Benedek

Majercsik Levente.

Gratulálunk a 6. kyu-hoz, és köszönjük Kovács Attilának a beugró szerepét!

 

Hétköznapi csoda

Nem tudom mi történhetett, de hosszú idő óta ma volt újra, hogy megint élveztem az edzést, pedig nem csináltunk könnyű technikákat, minthogy a 4. kyus vizsgára készültünk. Hála Istennek nem egy-egy fél órás intenzív rohammal, ahogy azt Zsolttal tettük már vagy kétszer is mostanában, inkább az egyes gyakorlatok részleteire igyekeztünk hangsúlyt helyezni, amikre felhívták a figyelmet a felkészítőn.

Én most ezzel a vizsgával úgy vagyok, hogy sok minden egyéb dolog kavarog a fejemben, melyeket nagy erőfeszítést igényel kibogozni és rendbe rakni, ezért egyelőre nem erőltetem a 4. kyut. Végre úgy szeretnék legközelebb vizsgázni, hogy én is úgy érezzem megy, ne csak a többiek – mestereim, csoporttársaim – biztassanak, hogy minden rendben lesz vele. Emellett azt is be kell valljam, mostanában nagyon nem megy, sem az összpontosítás, sem a lekövetés, valahogy igazán nem vagyok jelen az edzéseken, holott akkor és ott soha nem kavarognak egyéb dolgok a fejemben. S minthogy az aikidót nem szeretném fél hittel, fél odaadással csinálni, így most kisebb fajta szünetet adtam magamnak, amíg rendbe nem teszem az egyebet.

Ez a mai este valami miatt mégis kivétel volt, pedig tegnap este olyan szerencsétlenül vettem levegőt, hogy beszorult, és a hátam közepét is feszítette egészen ma délutánig. Azt hittem, sosem leszek túl a hétfőn, aztán hazafele tartva még edzés előtt majd leragadtak a szemeim, és minden bajom volt. Gondoltam, azért sem adom meg magam a körülményeknek, így meditáltam egyet, mégpedig azon, hogy most, egy hosszabb idő után újra fogok tudni rendesen figyelni, élvezni fogom az edzést, és minden jó lesz, úgy, ahogy lesz, még akkor is, ha nem lesz jó. S csodák csodájára működött is. Azt nem tudom mitől, mert korábban is meditáltam már ezen és akkor nem jött össze.

Igaz ugyan, hogy nagyon meleg volt a dojóban, és sokan is voltunk, mégis számomra remek edzés volt, és az is nagyon jó lenne, hogy ha minden alkalmat újra így tudnék megélni, és nem fáradtan és dekoncentráltan, ahogy mostanában gyakran megesik velem.

Ez a weboldal sütiket használ. Az uniós törvények értelmében kérlek, hogy engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmedet arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás

Aikido edzés Budán, kezdő és haladó szinten – Misogi Aiki Dojo – Aikido hiteles forrásból